A közösségi oldalak nagy segítséget adhatnak a pedagógusoknak a diákokkal való kapcsolattartás terén. De nem csak a tanároknak, hanem a diákoknak is ez egy lehetőség, hogy akkor is elérjék tanárukat, amikor nincsenek az iskolában. Ha kérdésük van a házi feladattal, vagy agy adott témakörrel kapcsolatban.
Csoportokat hozhatnak létre, aminek léthatóságát korlátozhatják. Így létrejöhetnek osztályok részére zárt, titkos csoportok, ahol csak a résztvevők láthatják a csoporton belüli bejegyzéseket. Csatolhatók képek, fájlok, hang, vagy videó anyagok, és web oldalakra mutató linkek, mai az oktatást segítheti. Dolgozhat együtt több diák egy projekten akkor is, ha fizikailag nincsenek egy helyen.
Mindezek miatt szerintem nagyon hasznosak ezek az oldalak.
Egy új területre eveztem, olyan vizekre, amelyen még nem jártam, a fogalomtérképek készítésének ködös vizeinek rejtelmeibe. A Bubbl.us online fogalomtérkép készítő program segítségével készítettem el egy ábrát.
Eddig még nem készítettem ilyet, de meglepően könnyen bele lehet jönni. Azért is volt jó, hogy kísérleteztem vele, mert amit az ember nem ismer, vagy amiről nem tudja, hogy létezik, azt egészen biztosan nem fogja használni, viszont amit már kipróbált az ember, és kiderült, hogy nem is bonyolult a használata, akkor ha lesz egy feladat, aminél ez egy hasznos eszköz lehet, akkor biztosan eszembe fog jutni, és úgy gondolom, hogy szívesen használnám a későbbiek során is. Egy projekt felvázolásánál például jó szolgálatot tehet egy olyan fogalom térkép, aminek segítségével jobban átlátható, egy bonyolultabb felépítésű feladatsor. Látható, hogy mi az, ami középpontban van, honnan hová szeretnénk eljutni, és azt milyen lépések szekvenciális végrehajtása során érhetjük el.
A gondolattérképekhez hasonlóan jó szolgálatot tehetnek a szófelhők, ha egy témakörhöz kapcsolódó fogalmakat, kifejezéseket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni.
Ma a 21. század diákjainál az iskolában már mobiltelefon, laptop, ipad van. Nekünk tanároknak követnünk kell ezt a változást, és ha olyan alkalmazásokat tudunk mutatni a tanulóknak, ami hasznos, ami segíti őket a tanulásban, akkor elértük azt a célt, hogy a gyerekek kezében lévő IKT eszközök ne elvonják a figyelmüket az óráról, hanem részévé váljanak tanítási órának.
Az alábbi internet címen egy ilyen WebQuest oldal található, amelyet azért készítettem, hogy a logaritmus fogalmával megismerkedhessenek a tanulók.
A bevezetésben az elvégzendő feladatról adunk meg információkat, a feladat résben azt írjuk le, hogyan kell a kitűzött célt elérniük a diákoknak. A folyamat részben azokról a lépésekről van szó, amelyeket végre kell hajtaniuk a diákoknak, miközben a feladat megoldása felé haladnak. Az értékelés részben a tanulók teljesítményét értékeljük, a források rész természetesen a WebQest-ben használt forrásokat jelöli meg, végül az összegzésben egy összefoglalását adjuk a folyamatnak, és itt kerülhet sor az egyéni vélemények megvitatására, az adott témával kapcsolatban.
Ebben a bejegyzésben két digitális tananyagot feldolgozó videót szeretnék bemutatni. Az egyik a videótanár, a másik pedig a zanza tv keretein belül készült. Mivel mindenki szubjektív módon eldöntheti, hogy neki melyik szimpatikusabb, nyilvánvalóan azt fogja használni, illetve elképzelhető, hogy ha az egyik előadásmód nem volt elég világos, akkor a tanulók megnézik a másikat is, hátha az érthetőbben magyaráz. Az persze befolyásol bennünket, ha már az egyik helyen láttunk egy érthető magyarázatot, akkor feltehetőleg legközelebb is azt választjuk majd.
Nagyjából ugyanazt a témát dolgozza fel a két videó. Nézzük meg miről is van szó.
1. Videótanár: A négyzetgyök fogalma. Számok négyzete, négyzetgyöke
Ez a videó a youtube-on található a Videótanár, digitális tananyagok lejátszási listában sok más (106 db), hasonló matematikai videóval együtt. A videó nyelvezete, könnyen érthető, kicsit szerintem vontatott, de a lényeget megmutatja, viszont emiatt egy kicsit hosszú. A filmben szereplő hölgy elvonhatja a diákok figyelmét, jobb lenne, ha a kijelzőn csak az oda tartozó anyagok látszódnának. Fentiek miatt, ha választanom kéne, én nem ezt, hanem a következő digitális tananyagot nézném meg, ha diák volnék, és tanárként is inkább azt vetíteném le a tanulóknak.
Ez a videó egy szakszerűbben megfogalmazott, jól átgondolt célratörő, rövid összefoglalója a négyzetgyökvonással kapcsolatos ismereteknek. Ezt szívesen ajánlanám diákoknak. A másik előnye, hogy itt témakörönként vannak összegyűjtve az ismeretanyagok, ami nagyban megkönnyíti a keresést. A másik pozitívuma, hogy a videó alatt található egy teszt, és pdf formátumban egy feladatlap, a hozzá tartozó megoldólappal. Így a tanulók kipróbálhatják, valóban sikerült-e megérteni, és gyakorolhatják is feladatokon keresztül az adott tananyagot. Még mobiltelefonos applikáció változata is van.
Fentieken kívül nagyon érdekes és hasznos alkalmazás a geogebra, ami függvények vizsgálatában, grafikonok megrajzolásában nyújt segítséget.
Az alábbi linken egy IKT alapú óraterv vázlata található.
Az óra célja az volt, hogy a tanulók megértsék mire valók a webszerkesztő programok, tudják alkalmazni nem csak informatika órákon, hanem bármikor, amikor weboldalak létrehozására van szükség. Az iskola elvégzése után, a munkaerő-piacon versenyképes tudással rendelkezzenek.
Minden tanuló találkozott már weboldalakkal az Interneten. És néhányan már készítettek is ilyesmit legtöbben online elérhető felületeken.
Azért is hasznos, ha ilyen ismeretekkel rendelkeznek a tanulók, mert valamennyi tantárgyhoz kapcsolódóan készíthető weboldal!
A tanítási órán, a weboldalt az alábbi bemutató alapján készítették el a diákok:
Életem során, egész kisgyermek korom óta, sok olyan tanárom volt, akire felnézhettem, aki nem csak a tantárgyat tanította meg, hanem kaptam tőle valami pluszt, amit akkor talán nem is vette észre, vagy nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Pl. az alsó tagozatos tanár néni, megtanított az osztálykiránduláson latin-amerikai dalokat, felső tagozatosként a kémia órákon a kísérletek kápráztattak el, és az igazgató úr történelem órái, középiskolában a matek órák voltak varázslatos atmoszférájúak. Azokban az időkben még nem is sejtettem, hogy valaha majd én is tanár leszek, de az ember élete során minden külső inger hat rá, és ezek az élmények most is hatással vannak rám, most is szeretnék olyan matek tanár lenni, mint amilyen az én középiskolai tanárom volt.
Ettől függetlenül be kell látnunk, hogy saját személyiségünk rányomja bélyegét a tanítási stílusunkra. Nem tudunk kilépni a saját bőrünkből. Számtalanszor elhatároztam már, - rendszerint év végén, - hogy majd szeptembertől "mit, hogyan" fogok másképpen csinálni. Ha csak technikai kérdésekről van szó, az könnyen megvalósítható, de ha arról, hogy hogyan viselkedjek az órán, az már nem megy könnyen. Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy nem lehetek másmilyen, mert ez vagyok én. Ezzel a személyiséggel kell megvalósítanom az óráimat, amilyen vagyok. Sokszor nem könnyű ezt elfogadni, mert saját magunkat mi ismerjük a legjobban, tudjuk mik a hibáink, és próbálunk rajtuk javítani, de szerintem ez az egyik legnehezebb dolog a világon.
Ha más szempontból vizsgálom ezt a kérdést, vagyis olyan szempontból, hogy elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, még mindig ott a kérdés, hogyan adjam át a diákoknak, a következő óra anyagát. Sok kérdés merül fel, sokféle megoldás kínálkozik, frontálisan, csoportban dolgozzunk, legyen páros munka, használjak IKT eszközöket stb!?
Szerintem akkor jó egy módszert, vagy valamilyen IKT eszközt használni, ha annak nem a célja, az IKT eszköz használata, hanem a tananyag megértésének, megtanulásának kelléke. Így próbálom az óráimat felépíteni, nem erőltetem rá minden témára kedvenc módszereimet, vagy eszközeimet, hanem ha szükség van rá, akkor előveszem, és használom. Ez persze sok esetben csak elmélet, mert nagyon sokszor erre nincs lehetőség, esetleg időhiány miatt, vagy ha az iskolának nincs interaktív táblája, akkor hiába szeretném használni, kénytelen vagyok más megoldáshoz folyamodni.
Jó lenne, ha egy olyan világban élhetnénk, ahol ezek a zavaró tényezők nem akadályoznák a tanárokat munkájukban, és kreativitásuknak csak saját maguk korlátai szabnának határt.
Az előző bejegyzésben a digitális kompetenciákról, és a mai világban, ezek fontosságáról esett szó. A mostaniban a saját digitális tanári kompetenciáimról szeretnék írni és ezt, az ISTE modell alapján bemutatni.
Az ISTE (International Society for Technology in Education) egy nemzetközi közösség, amely azért alakult, hogy szabványokat dolgozzanak ki a digitális kompetenciákhoz.
Az ISTE modell témakörei:
Kreativitás és innováció (Creativity and Innovation),
Technológiai műveletek (Technology Operations),
Digitális állampolgárság (Digital citizenship),
Kritikus gondolkodás (Critical Thinking),
Információ és kutatás (Research and Information),
Kommunikáció és együttműködés (Communication and Collaboration).
Mai társadalmunkban, ebben a robbanásszerűen fejlődő digitális világban mindenkinek szüksége van kreativitásra. Így a tanároknak is, hogy megfelelően motiválhassák a diákokat, hogy a gyerekek érdeklődését a tananyagra irányítsák, és ezt folyamatosan fent tudják tartani. Sok tanár, éveken át ugyanazt a tankönyvet, feladatsort, óravázlatot használja, de sok esetben szükség van változtatásra, megújulásra. Én is próbálom ezeket a szempontokat szem előtt tartani.
Az IKT eszközök mindenhol körülvesznek bennünket, de nem csak bennünket, hanem a diákokat is. A tanárok és diákok egyaránt használják ezeket az eszközöket (a diákok talán sokkal intenzívebben, mint a pedagógusok). Különböző felmérések alapján tudhatjuk, de ha körülnézünk, akkor tapasztalhatjuk is, hogy a gyermekek már 9 évesen kapcsolatba kerülnek a világhálóval, Magyarországon a hasonló korú gyerekek több mint három ötöde naponta használja az Internetet.
A tanórákon való IKT eszközök tiltása egy eredménytelen szélmalom-harc, amelyet, ha megfelelően koordinálnánk, a saját malmunkra is őrölhetnénk. Vagyis az órákat, ezeknek a digitális eszközöknek a használatával élvezetesebbé tehetnénk a diákok számára, így szívesebben járnának az órára, jobban megkedvelnék a tantárgyat.
A diákoknak meg kell tanítani, hogy a világhálón található információkat kritikusan kezeljék, hogy önálló véleményt alkossanak a neten található információk alapján, és logikus döntéseket tudjanak hozni. Hiszen egy olyan jövőre kell felkészítenünk őket, ahol a fejlődés nem áll meg, sőt talán még rohamosabb fejlődének indul.
Meg kell tanulniuk kiszűrni az interneten található rengeteg információ közül a számukra fontosakat, és nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy ebben segítsük őket, illetve, hogy a megszerzett információkat hogyan tudják a lehető legjobban felhasználni.
Fontosnak tartom, hogy tanárként megtanítsuk őket a kommunikáció és az együttműködés képességére, hiszen munkavállalóként is majd sokuknak csapatban, projekteken kell majd dolgozniuk.
Végül nézzünk meg egy rövid videót, ami a mai digitalizálódó világban nagyon aktuális, hiszen olyan kérdéseket vet fel, hogyan lehetne az iskola és a munka világát közelebb hozni, és hogy milyen fontos szerepe van az iskolák pénzügyi hátterének.
Már a 2003-as NAT is foglalkozott az IKT eszközök használatának és a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságával.
2016. június 30-án elkészült a Digitális Oktatási Stratégia (DOS). A mai világban az európai munkaerő-piacon versenyképes tudással kell rendelkezniük a jövő munkavállalóinak, ami elképzelhetetlen digitális ismeretek megszerzése nélkül. A 20. századi tudás már nem elegendő a versenyképességhez a 21. században. Ahhoz, hogy az iskola ezeket az ismereteket közvetíteni tudja, és használni tudja azokat az IKT eszközöket, amelyek már most ott vannak a tanulók kezében, a társadalmi gondolkodásmód megváltoztatására van szükség.
A jövő iskolájában a diákok és a pedagógusok is saját, vagy iskolai eszközökkel az iskola hálózatára kapcsolódva digitális tananyagokat használnak. Fontos, hogy a digitális oktatás, ne a hagyományos oktatás digitális eszközökkel kiegészített változata legyen, hanem szemléletmódjában, módszereiben, követelményrendszerében is a digitális kor kihívásaira reflektálva működjön.
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás, és a logikus következtetés fejlesztése, valamint elengedhetetlen az ismeretek megszerzése, és azok készség szintű elsajátítása.
Az IKT eszközök, és ezen keresztül az interneten megtalálható matematikai programok, oktató videók, tesztek, gyakorló feladatok, segítséget nyújthatnak abban, hogy a tanulók könnyebben elsajátíthassák az adott tananyaghoz kapcsolódó tudást.
Ahhoz, hogy a pedagógus ebben a folyamatban segítségére lehessen a tanulóknak, arra van szükség, hogy az ehhez szükséges ismeretek ő is elsajátítsa. Megismerje az internet szaktárgyával kapcsolatos lehetőségeit és ezeket ő maga is alkalmazni tudja, esetleg ismeretei kiegészüljenek programozás oktatási alapismeretekkel.
Mivel nem csak matematika, hanem fizika és informatika tanár is vagyok, ez nagy előnyt jelent a mai felgyorsult ütemben digitalizálódó társadalmunkban. Könnyen kapcsolatot tudok teremteni az egyes tantárgyakon belül oktatott ismeretek között. A matematika órákon szerezett ismereteket felhasználjuk az informatika órákon, és a matematikai ismeretek fontosságát kihangsúlyozhatom az egyre alaposabban megismert világunkban, hogy lássuk, világegyetemünk megismerhető, megérthető, és leírható a tanórákon megismert törvényszerűségek alapján.
A digitális kompetenciák fejlesztése elengedhetetlen. De ha a diákok nem képesek hatékony, önálló tanuláshoz használni az IKT eszközöket, vagy nem ismerik azokat a digitális forrásokat, amelyek a tanulásban segíthetik őket, akkor hiába állnak rendelkezésre ezek az eszközök, és digitális tartalmak, nem fogják a tanulás megkönnyítését szolgálni.
Tanárként azonban rendelkeznünk kell azzal a magabiztos, digitális tudással, amivel képesek vagyunk a tanulókat motiválni, és segíteni a hatékony, önálló tanulás elsajátításában, amivel képesek lesznek jó eredményeket elérni.
Szabó Tamás vagyok az ELTE PPK matematika mesterszakos hallgatója.
1989-ben végeztem az ELTE ÁITFK matematika-fizika szakán, 2000-ben pedig az ELTE Informatika szakán, informatika tanár diplomát szereztem.
Jelenleg a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Középiskolában tanítok.
Ebben a blogban olyan matematikában alkalmazható IKT eszközöket szeretnék megjeleníteni, ami a matematika oktatásban hasznosítható. Valamint más tantárgyak oktatásához is használható.
Szabó Tamás vagyok az ELTE PPK matematika mesterszakos hallgatója.